4.rész

Ez is csak velem eshet meg.!

Anne

Futás közben egész végig a táncon járt az eszem. És ez elég nagy baj volt...

Mikor pont nem figyeltem előre rittig belerohantam Alex-ba. Ohh fasza gondoltam magamban. Ahogy neki csapódtam a hátának azzal a lendülettel vágódtam hátra. Amikor Alex észre vette hogy eléggé béna helyzetben vagyok azonnal iderohant mellém. 

- Anni minden oké? - hangja aggódó volt.

- Nem nem oké semmi. Kibaszottul fáj a bokám. - suttogtam mivel a hangom még mindig ramaty volt. 

- Uhh. Na gyere elviszlek a suli orvoshoz. Lehet hogy csak zúzódás. - mondta majd esküvői pózban felemelt és kimentünk a tesi terem ajtaján. 

- De én nem akarok odamenni Alex. Semmi bajom. - kezdtem vitatkozni a fiúval aki nem állt meg egy pillanatra sem csak ment előre mint egy faltörő kos. 

- Nem Anne. Mindenképpen meg kell hogy nézze a lábad. Nem tudhatjuk mi van vele. - mondta Alex olyan komoly hangon mint még soha. Sose beszélt így velem. 

- Jól van na. - mondtam és bevágtam a durcit. Utáltam mindig ha helyettem döntenek. Lassan elértük az orvosit aminek már az ajtójától rosszul vagyok. Utálok idejönni. Alex lassan benyitott és bevitt a váróba. Letett az egyik fehér székre majd bekopogott. 

- Tessék. - kiabált ki egy hang. 

Alex visszajött hozzám majd újra karjaiba kapva benyitott az orvoshoz. Mikor beértünk meglepődtem ugyanis nem az a sznob banya ült az orvosi székben hanem egy fiatal srác. 

- Jó napot. - köszöntem illedelmesen. 

- Sziasztok skacok. Nyugodtan tegezzetek. Én most egy pár hétig leszek Mrs. Smith helyett. Mi történt veled csajszi? - kérdezte miközben felállt és mutatta Alex-nak hogy tegyen le a vizsgáló asztalra. 

- És mi a nevetek? - kérdezte miközben megnyomta a bokámat. Az én számat ebben a pillanatban nem éppen egy nőies káromkodás hagyta el. 

- Én Alex vagyok ő pedig itt a nem éppen kúltúrált Anne. - nevetett Alex.

- Én Sam vagyok. Amúgy semmi gond a káromkodás miatt. Szóval ez azt jelenti hogy nagyon fáj a bokád. Próbáljuk meg azt hogy teszünk rá jeget és ha lejjebb megy akkor csak zúzódás. - mondta Sam majd elsietett. Nem sokkal később vissza is jött egy pólóba csavart jégakkuval. 

- Köszi. - mondtam és hátra dőltem így fekvő helyzetbe kerülve. Nem tudom mennyi idő telt el de arra keltem fel hogy valaki rázogat a nevemet kántálva. 

- Mi a franc van? - kiabáltam rá szegény Sam-re. 

- Sajnálom. Ne haragudj. Csak gondoltam felkeltelek. - mondta Sam.

- Ohh én sajnálom. Nem tudom mi ütött belém. Hány óra van? - kérdeztem és felültem.

- Dél múlt. - mondta Sam és leült az asztalához. 

- te jó ég. Hol van Alex? - estem kétségbe.

- Elment összeszedni a cuccotokat. Azt mondta hogyha felkeltél hívd fel. - mondta Sam.

- Oké. - mondtam és a zsebemhez nyúltam de leesett hogy a telefonom nincs nálam. - Sam, hívhatok egyet a mobilodról? - kérdeztem.

- Persze tessék. - adta oda. Azonnal tárcsáztam Alex számát. Gyorsan elhadartam neki hogy felkeltem és hogy jöjjön értem. 

- Köszi. - adtam vissza a mobilt. 

- Kérdezhetek valamit? - nézett rám Sam.

- Persze. - mosolyogtam rá. 

- Alex és te együtt vagytok? - kérdezte a szemebe nézve.
- Nem csak jó barátok vagyunk nagyon régről. - mondtam. - Amúgy lábara állhatok már? - kérdeztem.

- Ja persze de csak lassan. - mondta és elém állva segített leszállni az ágyról. Óvatosan álltam rá a lábamra és örömmel konstatáltam hogy már nem fáj annyira. Felemeltem a fejem ami alig volt pár centire Sam fejétől. Mikor feleszméltem a bambulásból már az ő ajkai az enyémeken voltak. Nem ellenkeztem. Ekkor nyílt az ajtó...

Sam:

3. rész

Egy érdekes reggel!

Hola kedveseim. Elkezdődött a suli és semmire sincs időnk ~Lily-vel. Na ja ő 8-os én 9-es. Gondolom vannak még itt tanulók úgyhogy tudjátok miről beszélek. Nos ennek a blognak az ötlete pattant ki a fejemből tegnap úgyhogy most itt is van a 3. rész!

*Heni*

Reggel megint úgy keltem egy felmosó mivel tegnap megint sokáig kellett tanulnom. Az órám megint csörgött mondván: Kelj fel. Reggel van. Ma furcsa mód nem volt mellettem senki. Felültem a paplanommal együtt és körbe néztem a szobámban. Éreztem hogy a hátam nagyon fáj. Magam mögé nyúltam és mit találtam? A matek könyvem. Remek a matek megint elrontotta a napon de ma korán reggel. Nagyon szuper. Kikászálódtam az ágyból majd az ablakhoz tipegtem és kihúztam a függönyt. Ahogy ezt megtettem telibe az arcomba sütött a nap. Elmentem a szekrényemhez amibe valami normális cuccot kerestem. Nagy nehezen találtam a mai időhöz megfelelő ruhát:

Mivel az idő megengedi ezért lazába öltöztem. Bementem a fürdőbe és felraktam egy halvány sminket. Miután mindennel végeztem lementem a konyhába ahol érdekes látvány fogadott. Anya és apa reggeliztek közben beszélgettek. 

- Jó reggelt. Hát ti? - kérdeztem miközben a hűtőhöz mentem. 

- Reggelizünk. Kicsim, ma van a suli buli nem? - kérdezte apa mire azt hittem kiköpöm a narancs levet. 

- Igen. Miért? - kérdeztem. 

- Csak mert ma elutazunk. Csak holnap reggel érünk vissza. Menj és aludj ma Anne-nél jó? - nézett rám anya.

- Oké. És merre mentek? - kérdeztem miközben a szendvicsemet majszoltam amit anya már előre megcsinált. 

- Azt hiszem Chichago-ba megyünk. - mondta apa majd a tányérját a mosogatóba tette. Mindketten végeztek majd egy-egy puszival elköszönve elindultak dolgozni. Lassan megettem a szendvicsem többi részét is majd felszaladtam a táskámért és mentem is ki Taylor-hoz.

- Jó reggelt nagy fiú. - mosolyogtam rá.

- Reggelt hercegnő. Mi ez a jó kedv? - kérdezte miközben kinyitotta az ajtót.

- Semmi. Ma van a suli buli. - mondtam boldogan. - Anne-ért is megyünk. - mondtam.

- Tudom. - mosolygott majd indított is. Kimentünk a kapun és elindultunk lefelé Anne-ék felé. Mikor odaértünk Taylor dudált és az ajtó nyílt is. Mikor észre vettem Anne-t nem tűnt valami boldognak. 

- Jó reggelt. - ült be mellém. 

- Jó reggelt. Nos hölgyek mehetünk a helyre? - kérdezte Tay.

- Ma nincs kedvem. - mondta Anne ami nagyon fura volt. 

- Mi? - csodálkoztam. 

- Nem akarok. Menjünk a suliba Taylor. - mondta és neki támaszkodott az ablaknak. Inkább nem erőltettem mert ha akarja elmondja ha nem nem. Mivel nem mentünk kávét venni ezért nagyon korán beértünk. Elköszöntünk Taylor-tól és be is mentünk a suliba. Anne úgy jött mellettem mint egy fél hulla. Még be se értünk az ajtón már hallottam a zenét. Biztos megint Alex-ék. És igazam lett. Anne felnézett majd lehajtott fejjel ment tovább. Mi lehet a baja?

- Anne. Én megyek mert töri dogám lesz. Ha baj van tudod mi a legjobb rá. Menj egy kicsit. - mondtam majd egy puszival ott hagytam..

*Anne*

Nem elég hogy szarul aludtam hangom sincs. Nem tudom hogy fogom Alex-al közölni hogy nem énekelek. Nagyon meg fog rám haragudni. Érzem. Inkább nem álltam meg ma reggel énekelni mert akkor kicsit kiakadna az egész suli. Éppen a terem felé mentem mikor valaki megfordított. 

- Hé. Mi a baj? - nézett rám hatalmas szemeivel. 

- Semmi. - motyogtam halkan. 

. Aha persze. Nem lennél ilyen ha nem lenne semmi. Meg amúgy is ma este buli. - mondta miközben kisimított egy hajszálat a szememből. 

- Tudom. Alex mondanom kell valamit. - kezdtem.

- Igen? - nézett le rám kérdőn.

- Nincs hangom. Ma úgy keltem hogy nem tudok egy hangot se kiénekelni. Ne haragudj de nem lépek ma fel. - mondtam és könnyes lett a szemem. 

- Hé ne sírj. - mondta és letörölte az áruló könnycseppet. - Én tudom hogy estére visszajön a hangod. Most pedig irány a táncterem és táncold ki magad. Tudom hogy az segíteni szokott neked. - mosolygott rám. Honnan tudja?

- Rendben és kérlek ne haragudj. - suttogtam. 

- Soha. - mondta majd megfordult és elment. Nem értettem mire mondta hogy soha. Nem foglalkoztam vele inkább elmentem a szekrényemhez és kivettem a sporttáskám. Megnéztem mi az első órám. Ének. Nagyszerű. Úgy döntöttem a mai éneket kihagyom és nem szólok senkinek hanem elmegyek a tánc terembe. Kéne valamit kezdjek azzal a mozgás sorral ami a fejemben van. Beértem az öltözőbe ahol az én cuccomon kívül volt még egy de ez nem lány cuccnak tűnt. Na mindegy - gondoltam magamban. Miután kész lettem elindultam a próba terembe ahonnan zaj jött ki. Valami zene. Közelebb mentem az ajtóhoz és tényleg zene szűrődött ki. Ezek szerint valaki van bent. Nagyon halkan ahogy csak bírtam benyitottam és amit láttam elég fura volt....

~Heni~

Megint egy jó kis töri doga ami engem annyira érdekel mint hogy hány hajszálam van. Mondjuk ez elég érdekes téma hogy ténylegesen mégis csak hány hajszála van egy embernek. Az biztos hogy a törinél még ez is izgalmasabb. Talán a fehér fal is izgibb mint ez. Utálom a törit de a tanárt annál inkább. Ki nem állhatom ezt a banyát és persze ő se imád engem ez nem is kérdés. Valamiért olyannyira utál hogy épp hogy kettes vagyok nála. Persze kettes is csak azért vagyis csak szerintem azért mert benne vagyok az énekkarban meg a tánc csapatban is és ez a szemében "nagy dolog". Na mindegy térjünk vissza a töri dogára. Na szóval kettes kérdés: "Mikor volt a második világháború és miért tört ki?" Honnan tudjam. Szép volt jó volt elmúlt. Na jó azért nem volt se szép se jó de akkor is nekem ez minek? A világháborúról fogok énekelni vagy mi a szösz? Feladom. Jó ha tudtam a 25 kérdésből 10-et max de szerintem annyit se. Kivittem a tanár elé és visszaballagtam a helyemre. Előhalásztam a fülesem és benyomtam egy jó kis dalt. Arra eszméltem fel hogy mindenki pakol és megy kifelé. Na de jó ez az óra is eltelt végre. Megyek meg keresem Anne-t. 

*Anne*

Mikor megláttam hogy ki van itt első kérdésem az volt magamban hogy: "Hogy jutott be a suliba és miért van itt?" A következő az hogy milyen kurva jól táncol. Istenem az a mozgás. Mire feleszméltem a folyosót ellepték a diákok. Gyorsan beosontam az ajtón és bezártam azt. Mire megfordultam szembe találtam magam a legszebb szempárral a világon. Belemélyedve a zöld szempárba észre se vettem hogy hozzám beszél.

- Hahó? - legyezett előttem mire én felkaptam a fejem. 

- Szia izé én azért. - nyökögtem össze-vissza.

- Nem kell magyarázkodj csak ne szólj egyik tanárnak se kérlek. - nézett rám szép szemeivel. Bólintottam majd ledobtam a táskám és a magnóhoz mentem majd benyomtam azt. Ahogy meghallottam a dallamot a testem elkezdett magától mozogni. Innentől nem én irányítom. Éreztem a fejemben a dal dübörgését és ez teljesen megnyugtatott. Hirtelen két kezet éreztem a derekamon. Valaki velem együtt kezdett mozogni amerre csúsztam arra jött Ő is. Mikor előre hajoltam Ő hátra. Mikor balra hajoltam Ő is. És ez így ment. A tükörben csak magamat és a felém tornyosuló alakot láttam. Mikor az utolsó dallamok is elhalkultak megfordultam és szembe néztem vele.

- Élveztem. - mondta majd sarkon fordult és kisietett. Meglepődtem ezen a tettén ugyanis ilyen nem történt velem még. Csak ott álltam mint akit fejbe vágtak és mosolyogtam. Olyan 10 perc bambulás után rájöttem hogy menni kéne tesire így felkaptam a cuccom és ahogy voltam elfutottam órára. Mikor beestem az összes szem rám szegeződőt én pedig csak lazán a tanárhoz mentem és közöltem vele hogy táncolni voltam mire ő azt mondta hogy akkor nyugodtan üljek le. Mivel utálom hogy mások parancsolgatnak illetve jó tanácsot adnak nekem ezért inkább beálltam ma úgyis röpizünk amit ki nem hagynék. Beálltam a többiekhez futni. Futás közben egész végig a táncon járt az eszem. És ez elég nagy baj volt...

2.rész

A próba!

zene

~Anne~

A fülembe megint bekúszott a már jól ismert dallam amire kelek. A telefonom egyre hangosabban zenélt de nekem semmi kedvem nem volt ki kelni az ágyból. De valahogy végül is csak sikerült. Felálltam és kinyújtóztattam a végtagjaimat. Odabotorkáltam a szekrényemhez és kiválasztottam hogy ma mit veszek fel. Végül is ezt találtam mára. 

Bementem a fürdőmbe és gyorsan lezuhanyoztam. Hajamat ezek után gyorsan kivasaltam és feltettem egy alap sminket. Felvettem a ruhámat és letrappoltam a lépcsőn. A konyhában anyu már a reggeliét ette apa már nem volt itthon. 

- Anne drágám hát felkeltél? - kérdezte anya rám pillantva. 

- Igen mint látod. - mondtam és kerestem valami reggeli félét a hűtőben. Találtam egy kis narancs levet és úgy döntöttem hogy az lesz a "reggelim". Nem tartalmas de most több úgy se kell. Míg Heni-t és Taylor-t vártam addig leültem a kanapéra és felmentem twitterre. Nézelődtem egy darabig majd inkább kiléptem és magam elé bámulva vártam a kocsit. Nem sokára már hallottam is a dudát ami azt jelenti itt a fuvar. Ma lassabban mentem ki az ajtón ugyanis eléggé fáradt voltam. Komótosan nyitottam ki a hátsó ajtót de amit láttam fura volt. 3-an ültek hátul. Heni Zack aki szokásosan kockult és egy nem ismeretlem személy. 

- Jó reggelt, kocka Heni és ismeretlen ismerős. - mondtam és visszacsuktam az ajtót és beültem Taylor mellé. 

- Jó reggelt nagy fiú. - köszöntem neki. 

- Bocsi hogy szűkösen vagyunk de Zack ragaszkodott hogy hozzuk el Christian-t is. Mivel te is jössz velem ő is hozzni akart valakit. - mondta Heni. Christian nem is is olyan rossz név. 

Nem is olyan rossz. Gondoltam magamban. Istenem miket gondolok magamban. Ilyen nincs. Na jó mély levegő kifúj. 

- Na mi van a kocka már fura kívánságokat is kikönyörög? - vigyorogtam hátra.

- Ja miért bajod van babám? - kérdezte.

- Nem vagyok a babád na még az kéne persze. 

- Én szeretném ha az én babám lennél.  - kacsintott Chris a visszapillantóból.  

Gyorsan kiraktok a két fölös személyt és mebtünk a mi kis reggeli helyünkre. Alig telt bele 10 perc már ott is voltunk. Kiszálltunk a kocsiból és beballagtunk. 

Travis a pultos srác már csinálta is a 3 kávét. 

- Tessék a kávé.  Legyen jó napotok a suliban. - kacsintott ránk. Kilépkedtünk az ajtón és visszaültünk a kocsiba. Taylor-nak odaadtuk a kávéját.  

- Köszi lányok de nem sok minden reggel ez? - kérdezte.

- Nem nem sok. Minden reggel elviselsz minket ahogy minden délután is. Ja meg persze elviseled azt a barmot. - mondta Heni. 

- Köszönöm.  - mondta Taylor. Indított és a suli felé vettük az irányt. 10 perc múlva már a kapun sétáltunk be. A folyosón szokatlanul kevesen voltak. Viszont egy helységből tompa zaj szűrődött ki. Tudtam kik vannak bent. Heni-vel bementünk a terembe. A négy majom játszotta a Green Day-American Idiot-ját. Magamban amíg ők játszottak addig az én fejemben az egész dalszöveg ment le. Végeztek a skacok és a tömeg szétszéledt. Ketten maradtunk a srácokkal. 

- Jók voltatok mint mindig. - dicsértem meg őket. 

- Köszi. Annie ma lesz próba a pénteki bulira. Jössz? - kérdezte Peter. 

- Yep. De hozhatom magammal Henit is? Nem akarom egyedül hagyni a bunkóval. - mondtam a végét halkan. 

- Jöjjön kell a közönség.  - mondta Andre.

- Köszike. - mondtam és megölelten őket. 

Mindannyian kimentünk a teremből és órára indultunk. Ez a nap is gyorsan elment ugyan is csak arra eszméltem fel hogy az utcsó óráról csengetnek ki. Kimentem a kapu elé és megvártam Henit. Mikor kiért elmondtam neki a próbát és ő is belement. Megbeszéltük hogy nála talizunk 5-kor. Beültünk a kocsiba és már mentünk is. Mikor elértünk hozzám kiszálltam és elköszöntem. Bementem a házba és a próban kezdtem gondolkozni. 

☆Heni☆

Végre haza értem. Felmentem a szobámba és kiválasztottam valami lazát délutánra. Erre esett a választásom. 

Kiraktam a székre és míg vártam a fél ötöt addig twitterre mentem. Olvasgattam mi hír a sztár világban mikor megláttam hogy Demi Lovato itt koncertezik nálunk. Rögtön Anne jutott eszembe mivel neki a példaképe Demi. Ráneztem az órámra ami már negyed ötöt mutatott. Elkezdtem lassan készülődni. Felvettem a ruhákat magamra a hajamat kiengedtem és egy kis sminket kenten fel. Mire elkészültem csengettek. Lerobogtam a lépcsőn és Anne állt az ajtóban. A nyakamba ugorva üdvözölt. 

- Egy órája váltunk el. Mi van csak nem hiányoztam? - toltam el magamtól  

- De kicsit igen. - mondta. - Indulhatunk? - kérdezte. Bólintottam megragadtam a táskám és kimentünk az ajtón. Sétálva indultunk el Benji-hez ugyan is nála lesz a próba. Nem tudom mennyit gyalogoltunk de hamar odaértünk. Sokszor voltunk itt de még nem szoktam meg hogy milyen szép a házuk. Bementünk szokás szerint a garázsba. A srácok már szerelték össze a cuccot. 

- Halihó. - köszöntem. Mindenki felénk pillantott. Visszaintettek és folytatták tovább a pakolást. Anne ledobta magát a kanapéra én meg az egyik fotelbe ültem le. 

- Na mi lesz az első dal? - kérdezte Anne. 

- Becky G-Becky from the block. - mondta Alex. Nekem rögtön eszembe jutott egy régi emlék mikor Anne-al voltunk náluk és ezt a számot hallgattuk.

- Na azt fel kell idézzem. - mondta Anne. Magamban a dallamot már felidéztem. Nem sokára Anne a mikrofon előtt állt és a fiúk megadták a kezdő ritmust. Mire észbe kaptam már Anne-al együtt énekeltem a dalt elég hangosan. Minden szem rám szegeződött amitől elpirultam. 

- Folytassátok, bocsi. - hajtottan le a fejem. 

- Nem gond jó a hangod. - mondta Peter mosolyogva. Ezek után még vagy 10 számot eljátszottak és mind nagyon klasszul sikerült. Mikor vége lett haza felé vettük az irányt. Mikor haza értem elköszöntem barátnőmtől és mentem is a szobámba. Anyuék maid dolgoznak jó kérdés meddig. Ahogy voltam ruhástul cipőstül bedőltem az ágyba és az álom rögtön elnyomott...

1.rész

Kezdet!

*Heni*

Sziasztok! A nevem Henriette Black. Egy átlagos végzős nem átlagos suliban. A Hollywood Arts képzőművészeti gimibe járok 4 éve. Nem rég lettem 18. Jó kis szülinapi bulim volt de ez lényegtelen. Apámék ugyanazon a helyen dolgoznak a Prescott film kiadónál. Apa az alelnök anya pedig az elnök asszisztense. Általában apa otthon dolgozik de ebben a hónapban kellett el utaznia Londonba. Igen Hollywood-ban élünk. Anya reggel 8-tól este 8-ig dolgozik így általában vagy Anne-nél vagyok vagy ő van nálam. Anne Hale a legjobb barátnőm ő szint úgy végzős csak 1 évvel idősebb. 

Ma mint minden nap reggel 7-kor csörgött a telóm a kedvenc számomra. Kinyitottam a szemem és az ablak felé fordítottam a fejem. A nap kicsi fénnyel sütött be a redőny résein. Oldalra fordultam volna ha nem fekszik mellettem valaki. Mosoly kúszott az arcomra mikor eszembe jutott ki az. Szemem elé ez a látvány tárult:

Igen enyém a világ leghelyesebb pasija bár nem nagyon vagyunk egymás kedvence. Rengeteget veszekszünk. Igen. Szinte naponta kapunk össze minden féle marhaság miatt. Már beleőrülök ebbe. De muszáj ezt tartanunk még. Ő is és én is féltékennyé akarunk tenni valakit. Zack lassan kinyitott a szemét és keserűen elmosolyodott. 

- Jó reggelt. - mondtam kásás hangon. 

- Jót. - jött a frappáns válasz. Megforgattam a szemem és kikeltem az ágyból. Nyújtoztam egyet és a fürdőbe mentem. Gyorsan lezuhanyoztam. Kiszálltam a zuhany alól és megtörölköztem. Kifésültem a hajam és feltettem egy kis sminket. Kimentem a fürdőből és beálltam a szekrény elé. Ez is egy nagy menet lesz az biztos. 

- Mit veszel fel? - kérdezte Zack.

- Öhm nem tudom. Miért? - kérdeztem hátra fordulva. Zack még csak egy szál alsóban volt. Bevallom nem rossz pasi de nem annyira szeretem azok után hogy megtudtam az igazat. Visszafordultam a szekrényhez és tovább szuggeráltam a benne lévő göncöket. Mivel május van és rohadt meleg ezért végül emellett döntöttem. 

Gyorsan felöltöztem és kiterítettem a törcsit egy székre. Összepakoltam a sulis cuccom ami nem volt sok mivel ezekben a hónapokban már csak énekelünk illetve próbálunk pár színdarabot. Igen én járok színészetre és énekre is. Imádom a dramatikus színészetet. De inkább az éneklés felé húz a szívem. Rápillantottam az órámra ami már 7:45-öt mutatott. Már nem sok időm van. Leballagtam a lépcsőn nyomomban Zack-el. Anya már a konyhában csinálta a kávéját. 

- Jó reggelt fiatalok. - köszönt anya. 

- Anya nem kéne indulnod? - kérdeztem.

- Jaj de már itt sem vagyok. Este Anne anyukájával vacsorázom későn jövünk. Valahol legyetek mindketten lehetőleg egy helyen. - mondat anya. Közelebb jött és puszit nyomott az arcomra. Intett Zack-nek és már itt sem volt. 

- Mehetünk? - fordultam Zack felé.

- Ja. - mondta szokásos stílusában. Kimentünk az ajtón egyenesen Taylor-hoz. 

- Reggelt Taylor. - nyomtam puszit kedvenc söfőröm arcára. 

- Neked is szépség. Zack. - bólintott neki. 

- Reggelt. - mondta Zack és a telóját kezdte nyomkodni. Zack a HA melletti sima gimibe jár így először elmentünk Anne-ért. Megálltunk a ház előtt és barátnőm rögtön be is robbant a kocsiba. 

- Szia Szivi. - ugrott a nyakamba. Én is megöleltem. 

- Szia, mi a helyzet?  -kérdeztem. 

- Semmi sincs újabb reggel. Csá Zack. - köszönt a mellettem ülő kockának. 

- Ja csá. - morogta az említett. 

- Ma is megyünk A helyre? - kérdezte Ann.

- Persze csak először kirakjuk kockát és odamegyünk. - mondtam nevetve. Anne hátra dőlt és élvezte a kilátást. Mint mindig most is csinos volt. Csak egy sima peace-es haspóló volt rajta amit az alakja miatt megengedhet, és egy feszülős piros csőfarmer. Fekete cipőt vett fel hozzá illő kiegészítőkkel. 

Mikor odaértünk Zack sulijához elfogott a megkönnyebbülés. 

- Sziasztok. Este nálam vagy nálad? - nézett rám. 

- Ma nem jó. Csajos nap. - mondtam és odahajoltam hozzá. Megcsókolt és már ki is szállt. Míg kinéztem az ablakon észrevettem Christian-t. Zack legjobb haverját. Hülye egy gyerek de jobb fej mint a "pasim". 

- Taylor, A helyre. - mosolyogtam rá. 

- Persze hölgyek. - bicentett és indított. A hely igazából egy nagyon kicsi és eldugott Starbucks volt. Minden reggel odamentünk és vettünk egy reggeli kávét. Anne kávéja: 

Az én kávém: 

Kifizettük és visszaültünk a kocsiba. Taylor-nak is hoztam egy chappuchinot. Ő mosolyogva elfogadta. Beindította a kocsit és már mentünk is. Gyorsan odaértünk a sulihoz. Kiszálltunk elköszöntünk Taylor-tól és beléptünk a kapun. Mögöttünk csak azt lehetett hallani hogy Taylor elhajt. A kapun belül rögtön megláttam Dora-t és Emma-t Anne két ellenségét. Istenem ezek a ribancok teszik érdekessé a reggeleinket. Nagyon jó. És 3 2 1.

- Na itt van a két csini csaj. - nyávogott Dora Emma csak bólogatott. 

- Na íme okoska és bologati. - szólt vissza Anne. Imádom hogy ilyen laza és féktelen. Mondanám hogy ő a példaképem részben. Bementünk az épületbe ahol épp Peter Andre Alex és Benjamin zenélgettek. Jó volt ezt reggelente hallgatni. Mosolyogva bicentettem pár ismerősnek. Anne felmutatta az ujját hogy 1 perc és jön.

- I've got rings on my finger and glitter in my hair... - hallottam az ismerős hangot. Na tudtan. Anne beállt a srácokhoz énekelni. Igen általában így indulnak a reggeleink. Mindenki aki erre jött megbámulta őket. Főleg az ebben az évben felvett elsősök akik ma járják végig a sulit. Hát igen szerencsés kölkök ahogy mi is. Végre abbahagyták és Anne meg én elindultunk a termünk felé. 

- Na jó volt? - kérdezte Anne. Nem válaszoltam csak azon gondolkoztam hogy Peter nagyon jól néz ki ma reggel is.  

Igen tudom szánalmas vagyok de akkor is nagyon helyes. 

- Hahó, Heni merre jársz? - lengedte Anne a kezét a szemem előtt. Megráztam a fejem ezzel visszatérve a jelenebe. 

- Aha szokásosan nagyon jó volt. - mosolyogtam.

- Köszi, annyira várom a május 31.-ét. - örvendezett. Rá néztem kicsit értetlenül ugyanis nem jutott eszembe mi lesz 1 hét múlva. 

- Bár mennyire gondolkozom nem jut eszembe miért várod a jövő hét pénteket. - adtam utat a gondolataimnak. 

- Ajj az utolsó nyári sulis party. - mondta szomorkás hangon. Jaj basszus tényleg amin fellépnek. 

- Tényleg, basszus teljesen elfelejtettem sajnálom. - mondtam szomorúan. 

- Semmi. Na léptem. Később. - mondta és már itt sem volt. Beballagtam az osztálytermembe. Már sokan voltak bent köztük az ellenségem Miranda. 

- Na mi van? Miért vagy ilyen szomorú hercegnő! Jaj csak nem kidobott a pasid? - gúnyolódott. Én mint aki meg sem hallottam leültem a helyemre és lecuccoltam. Ma csak a tánccuccom van nálam meg néhány kis apróság. Elővettem a telóm és a fülesem és elkezdtem zenét hallgatni. Imádom a Little Mix-t. Ők a kedvenc lány bandám. Mikor zenét hallgatok a fejemben összeállt egy koreográfia is. jut eszembe ma van tánc is amin be kell mutatnunk egy egyénit. Mikor ez eszembe jutott felálltam a helyemről. És épp ekkor lépett be Miss. Steele. 

- Jó reggelt diákság. - köszönt kedvesen. Imádom ezt a nőt és ő is engem. Gondoltam elkérem magam óráról. 

- Miss Steele. - mentem közelebb.

- Igen Heni mondd. - ült le az asztalához. 

- Arról lenne szó hogy ma táncon elő kell adnunk egy saját koreográfiát és azt szeretném... - nem hagyta hogy befejezzem. 

- Menj csak, ma úgy is csak szabad foglalkozás lenne. - mosolygott kedvesen.

- Köszönöm. - mondtam. Visszamentem a helyemre. Felkaptam a tánccuccom és elindultam a táncteremhez. 

- Na már megint lóg. A kis csókos. - hallottam Miranda hangját. 

- Na akkor Miranda gyere ki felelni. - mosolygott Miss Steele. Még visszanéztem rájuk és Miss Steele rám kacsintott. Visszamosolyogtam rá és ki is mentem. Gyorsan megkerestem a tánctermet ahonnan zene szűrődött ki. Tudtam hogy Anne lesz benn mert neki ezek a kedvenc zenéi mostanában. Bekukucskáltam az ajtó résén, és ezt láttam: Anne ezt táncolja. ( A zene az amit beraktam úgy képzeljétek el. szerk megj.) Istenien táncol. Tudom hogy jól táncol de nem meri bevallani senkinek még magának sem. Pedig ha egyedül van akkor nagyon átadja magát a zenének. 

*Anne*

Csak élveztem a zene ritmusát amit Becky G énekelt. Adta az ütemet és a már betanult koreográfiát táncoltam rá. Szerettem egyedül lenni ilyenkor. Bár a tánctudásom nem a legjobb de nevezhető táncnak amit csinálok. Most viszont az sem érdekelt ha nem vagyok jó csak le akartam vezetni a feszültséget. Mindent ami lelkem nyomja azt most kitáncolom magamból. Igazán jól esett ezt csinálni. Reggel amúgy is szarul voltam most lehet jobb lesz a kedvem mára. Az egyetlen jó dolog a mai napban hogy láthatom őt és beszélhetek vele. Még jó hogy nem vagyunk olyan rosszban. Azt mondta reggel hogy ma menjek át hozzájuk próbálni a jövő hét pénteket. Miközben ezen gondolkoztam megéreztem egy pillantást magamon. Hirtelen megpördültem a tengelyem körül és észre vettem Henit. 

- Szia szivi. Hát te? - kérdeztem és lekapcsoltam a zenét. 

- Ja én csak jöttem próbálni a ma délutáni táncomat. - mondta a cipőjét nézve. 

- Értem akkor én megyek is. - mondtam és egy puszit nyomtam az arcára. Kimentem a teremből és elmentem abba a terembe ahol az első órám már tart. Mivel a tanár bír ezért elnézi nekem. Viszont ezt Emma és Dora nem viseli jól. Mivel a tánchoz átöltöztem és kedvem nem volt visszavedleni ezért abban maradtam amibe voltam. 

A pulcsit a táskámba raktam ugyanis elég meleg volt. Megigazítottam a sapim magamon és beléptem a terembe ahol Mr. Grey törit magyarázott. 

. Szia Anne. Ülj csak le. - mondta mosolyogva. 

- Jó reggelt Mr. Grey. - bicentettem és levágódtam leghátra a helyemre. Nem zavartattam magam inni kezdtem és bedugtam a fülesem is. Tudtam hol tartunk töriből és ez amúgy is csak ismétlés. Év végén az össze tanár laza vagyis szerintem. Mire észbe kaptam ki is csengetek. Gyorsan összepakoltam a motyómat és már ott sem volt. A második órám ének lesz ahol elő kell adni egy dalt én Becky G - től a Becky from the block-ot fogom énekelni ami nem is igazán én inkább rapp szám. De ezt is meg tudom csinálni. Remélem.  Besasszéztam a terembe, lepakoltam és ott sem voltam. Imádok kiülni az udvarra. Szeretek egyedül lenni főleg a suliban. Csak én és a zene. Oldalra fordítottam a fejem és észre vettem Zack-et és a haverját Christian-t. Christian nem eresztette el a tekintetem csak bámult.

- Haver hallod ne bámuld már gyere. - hallottam Zack hangját. Mosolyognom kellett ezen. Bámult engem Christian.  Hát ez komoly. Vége lett a szünetnek így bementem az épületbe.  A folyosón lépdeltem de nem néztem előre. És ekkor neki mentem egy magas személynek. 

- Bocsi ne haragudj. - mondtam felállva a földről.

- Anne? Jól vagy? - nézett rám Alex. 

- Ja ja tök jól vagyok. - mondtam és éreztem hogy vörös leszek. Na király. 

- Megint nem néztél a lábad elé? - nevetett. 

- Ja én béna. - hajtottam le a fejem. 

- Hahó Alex jössz? - kiabált Andre mögüle.

- Na megyek próbálunk. Jó legyél vigyázz a fejedre. - mondta és elviharzott. Oké semmi sikítás semmi lányos kuncogás. Nyugi. Betrappoltam a terembe és letelepedtem a helyemre. Végre a tanár is befáradt az órára bár mondjuk 15 percet késett. 

- Na diákság ma kell ének "dolgozatot" énekelni -e minden kis énekes palántának. - mondta mézes mázos hangon. 

- Kezdhetem? - tetten fel a kezem. Túl akarok lenni rajta. A tanár bólintott és mutatta hogy menjek ki. Én csak megráztam a fejem jelezve hogy nem inkább itt maradnék. Sóhajtott egyet és leült az asztalához. Felegyenesedtem a székemben és énekelni kezdtem. Gyorsan túl voltam rajta. A tanár elégedetten bicentett és beírta a jegyet. Mosolyogva visszadőltem e székemben és bedugtam a fülesem. Miután ennek a napnak is vége lett haza mentem. Beérve a házba apa a nappaliban telefonált anya meg nem volt itthon. Felmentem a szobámba és bekapcsoltam a hifimet. Maxra raktam a zenét és elmentem fürdeni. Gyorsan végeztem. Felvettem valami laza cuccot és befészkeltem magam az ágyba. Valami csoda folytán az álom is elnyomott...